01
Remélem levelem jó egészségben és kitűnő hangulatban talál!
Értékelem, hogy idióta üzeneteim közül csak egyre válaszoltál, és akkor is inkább kérdeztél.
Vállalván a kockázatot, hogy
a.) teljesen hülyének nézel,
b.) soha többet nem veszed fel a telefont,
c.) mindkettő…,
mégis írok, mert ezek a lehetőségek már amúgy is fennállnak, plusz idealistaként hiszem, hogy akit ennyire szeretek, azzal szemben nincs jobb, mint az őszinteség.
Nem kifogásképpen írom, csak hogy értsed, korábbi életemben ha normálisan és őszintén elmondtam, hogy mit szeretnék, általában nem úgy reagáltak rá, mint ahogyan te. Dolgozom ezt ki a rendszeremből, és sajnálom, hogy ha feléd ebből olyasmi energiák mennek, amihez semmi közöd. Mondjuk így is némiképp meglepett, hogy tőlem bármit fenyegetésnek, vagy támadásnak vettél.
Most júliusban volt egy nagyon nehéz időszakom, kicsinál ez az anyagi osztozkodás, május óta megy, rohadt igazságtalannak érzem, és ugyan nővéremet kértem meg, hogy segítsen ebben, kiszervezte Istókra (döbbenet), ami nekem kurvaciki, mindegy…. nem ragozom. Túl vagyok rajta, el van engedve. Időről időre felnevetek magamban, hogy Hofinak ’86-ban mennyire igaza volt: „Az elv olyan, mint a fing. Az ember egy darabig tartja-tartja, aztán elengedi.”
Nade.
Simán lehet, hogy a fentieket elolvasva idáig már el sem jutsz :() úgyhogy mostantól még bátrabban fogalmazok :)
Van egy dolog, amiben pusztán egy érzésemre támaszkodok, de fontos nekem, hogy ezt tisztázzam veled.
Pár hete beszéltünk telefonon, és volt egy fél mondatom, amire nagyon furcsa hanglejtéssel reagáltál. Kérdezted, hogy Cannes-ból hoztam-e haza új munkát és én mondtam neked, hogy nem csak munkát… hogy egy nagyon jó élménnyel jöttem haza, és hogy büszke lennél rám.
Sokszor mondtad, hogy én bárhonnan tudnék dolgozni. Nekem valójában nagyon útban volt az az utazás, a Zánka kiviteli terv leadásnak is, meg egyéb munkáknak is, mégis úgy döntöttem, hogy nem mondom le, kimegyek és összeszervezem a kellemeset a hasznossal, mert tudok én úgyis dolgozni, hogy óránként fürdök a tengerben és este meg építem a kis jövőbeli munkakapcsolataimat, nem kell nekem a munkába beledögleni, megy ez másképpen is. Így is lett és nekem ez valóban egy nagyon jó élmény, azóta az egész nyarat így csinálom, mivel hála istennek újra van kedvem dolgozni, nem csak mechanikusan, túlélő üzemmódban működtetni a rendszert.
A hanglejtésedből ítélve nem sokkal később lett egy olyan érzésem, hogy te valószínűleg nem erre gondoltál… és olyan érzésem is lett, hogy itt valami neked nagyon rosszul esett. Mondtam már tavaly is neked, hogy világ életemben jobban érdekelt a minőség, mint a mennyiség. Nincs szükségem néhány szar élményre (volt amúgy 20 éve kettő, elég is volt), hogy tudjam, mi az, ami jó, és hogy az mennyire nagyon, de nagyon jó. Én így érzem jól magam, és így érzem jó nőnek magam. Olyat pedig végképp soha nem tennék, hogy Mr. Minőség orra alá dörgöljek ilyesmit…
Az én életembe te így is, úgy is nagyon sok jó dolgot hoztál. Nem csak én élvezem, hanem majd látod a képeken, hogy mások is :) A level első részében leírtakból már nagyon kevés van, az alábbi fotókból meg egyre több… :) Vállalom, hogy nekem hiányzol.
Remélem te jól vagy és tudsz eleget egyedül lenni, edzeni, bugyikék hajódon delfinekhez közel (meztelenül) hajózni, élvezni azt a nagyon szép és otthonos lakást ott Abbáziában, és hogy Alfi is jól van és bátran és okosan szépen szétrág benne dolgokat.
Maradok továbbra is őszinte szeretettel,
2025. augusztus 12.
majd
2025. szeptember 25.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése