Spirál

Elintéztem.

Igazán nincs mit, hölgyeim.

Lett egy nőgyógyász, aki soha többet nem fog Apázni.

Ha esetleg Apának túl hosszú a spirál zsinórja, és zavarja aktus közben.... kezdte volna meg kiképzésemet a spirál-használatot és a női megfelelési kényszer továbbcsiszolgatását illetően. Feje még a meztelen széttárt lábaim között... Onnan nézett fel. Két éve láttam arrafelé utoljára felnőtt férfit, aki nem orvos. Nem bírta befejezni a mondatot, mert lenéztem és azonnal könnyekben törtem ki, majd szomorú és visszafogott ingerültséggel elkezdtem reklamálni:

Milyen Apának? Milyen Apának?

Még pasim sincs.

Milyen Apának?

Hát nem igaz, hogy nem emlékszik, hogy ezt a spirált kivételesen most nem egy férfi kedvéért tettük fel? Hanem azért, hogy nekem legyen jó?

És csak potyogtak a könnyeim.

.

Összecsukta a lábamat, elnézést kért, megvárta, amíg kicsit megnyugszom. Az asszisztensnő megkérdezte, hogy kérek-e egy pohár vizet?

Igen, hüm-hüm, sírdogáltam... Pom-Pom éppen nem ült a fejemen.

Lesegített a székből és többször elnézést kért, nagyon sajnálja. Nyilván olyasmit mondott, amit nem kellett volna, és biztosított róla, hogy szeret.

Én is többször mondtam, hogy nagyon sajnálom. Igazán nem tehet róla, hogy ez így kibukott belőlem. Valójában nagyon örülök ennek a spirálnak, mert bár párkapcsolatom nincs, alig várom, hogy elmúljon végre, ha már ilyen rendszertelen. Kerek 34 évet voltunk együtt, több, mint 400 alkalom, volt minden, sok közös élmény, szép volt, jó volt, nem maradt ki semmi, örülök, hogy volt, hasznos is volt, sokat tanultam belőle, lett két gyermekem, ámen.

.

Hetekig véreztem 2-3 hónapon át. Nem pont úgy értettem a némi pecsételő vérzés előfordulhat instrukciót, hogy az 3x3 hét folyamatos vérzést jelent. Google-mód megnyugtattam magam. Nem zavar bele semmibe, hogy hetekig vérzek, fantasztikusakat maszturbálni ettől még tudok. Tettem is. Legközelebb a kontrol vizsgálaton mikor a vérzés mennyiségét megemlítettem, immár nem kiborulva, csendben meghallgattam, hogy Ő mondta, hogy ez lesz, nekem nem kellett volna szoronganom ezen. Szoronganom.

Félreértés ne essék, nagyon kedvelem, és elégedett vagyok a nőgyógyászommal. Remek ember. Itt azonban plasztikusan kiütközik az empirikus tudás okozta különbség: én 3x3 hétig vérzek, a másik fél, aki ilyet még életében soha meg nem tapasztalt, tekintve, hogy férfi, ezt némi pecsételő vérzésnek hívja. Nem ugyanaz. Nem szorongok, csak mást értettem a némi pecsételő vérzés előfordulhat szóösszetétel hallatán. És azt is tudni vélem, hogy Ő csak nem akart megijeszteni, rosszat egyáltalán nem feltételezek róla. Csak azért fogalmazott így nehogy a végén még Ő rakja bele a 3x3 hét vérzést az én agyamba s így testembe (talk about impact on other people), szólt, hogy itt előfordulhat ez-az, némi pitty-putty, de nem akarta dramatizálni. Ennyi történt on the other side.

Felszedtem még rögvest 3-4 kilót, zömmel víz volt, ez 1-2 hónap alatt leapadt, új típusú google keresés étrendet is adott hozzá, és nagyon megdicsérte a futási eredményeimet és a légtornát, mint ebben a korban izomépítésre alkalmazható sport-választást. Én is elégedett vagyok mindezekkel.

.

Nővéremnek hónapokkal később elmesélvén e történetet, szeretnék rámutatni a női sisterhood rendszerszintű hiányosságaira. Magára is veheti természetesen, pedig nem kéne. Talán csak egy átlagos nőként reagált, aki anya-feleség-házasságműködtető-dolgozó üzemmódban próbál megfelelni, aminek csak lehet, aminek csak tud, aminek csak nem kéne. Miután letettem a telefont, mikor már magam voltam az én drága egyetlen kuckómban, hőn szeretett autómban, ott, a Marczibányi téri két kivasalt palacsinta-körforgalomban, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem kiabáltam vele az autó biztonságos magányában mentálisan és fizikailag is egy jó 10-12 másodpercet.

A telefonban csak finoman kikértem magamnak, mikor lepszichogyogyózott, hogy ne már. Büszke vagyok arra, hogy itt felszólaltam.

Mikor elkezdtem neki mesélni ezt a történetet, első kérdése az volt, hogy Mivan, vele is (!) összevesztél? Nem, dehogy, nem vesztem vele össze. Válaszoltam hangosan. Miért vesztem volna vele össze? (magamban tovább: hát úgy ismersz te engem, mint aki összeveszik akárkivel is? tantusz: lehet, hogy nővérem nem nagyon ismer, főleg felnőtt nőként nem, mégis miket gondolhat rólam? bevillanás: te tényleg nem ismersz. Meg egyáltalán, hát hogy tud az ember egy nőgyógyásszal összeveszni? Széttárt lábakkal fekszem előtte, meztelen valójában látja legintimebb testrészemet, hát hogy lehet ilyen helyzetben bárkivel is összeveszni? Nyert ügye van alapból.)

Természetesen Ő tudta, hogy a vérzéses rész ilyen. Neki is van spirálja, veterán spirálos. Hát igen, nem beszéltem vele erről, jobb lett volna. Sisterhood-ban van mit fejlődnöm nekem is. Kérdezhettem volna őt is a modern-kori google keresés helyett. Teljesen igaz.

A beszélgetésnek volt még egy része, ami a túlélési technikáink különbözőségeire mutat rá. Néha vágyom az Ő mechanizmusait, életrevalóbbnak tűnik, és talán kevesebb fájdalommal jár. 

Ha jó író volnék, ha író volnék, ezt sokkal finomabban, jellemrajzban írnám le, egy jó párbeszéddel, egy igazán pontos helyzettel, miközben hagynám, hogy az olvasó önmaga ismerje ki a szereplők tulajdonságait, azon keresztül, ahogyan egy adott helyzetre azok reagálnak. Építész vagyok. Jó építész.

Nővéremnek nincsenek ilyen problémái, vele minden okk, Ő teljesen patent, minden príma, nem tudja, a többiek miről beszélnek, de a barátnői is állandóan beszámolnak ezekről a hangulatingadozásokról, és Emese most kapott egy ösztrogén-sprayt, és azt mondja, állati jó. Én is kipróbálhatnám, mert akkor ezek szerint már csak ez a pszichogyogyó bajom van. Ne már, Viki. Jaj Zsuzsa, értsd ezt jól.

Szerelem. Így hívják az érzelmet.

Perimenopausa. Így hívják a hormonális átalakulást.

Válás. Így hívják a nehéz élethelyzetet.

.

Élet. Így hívják.

.

Neked is van. Nekem is van.

Te is éled. Én is élem.

Örülök, hogy veled minden okk. Velem is.








Megjegyzések

Népszerű bejegyzések